Évtizedekig mostoha gyereke volt a megújuló energiaforrásoknak a szélenergia Magyarországon. Amivel a napenergia aranykorában – a magyarként Paks II néven is ismert – Paksi Atomerőmű névleges teljesítményének duplája épült meg, addig a szélerőművek megrekedtek a 330 MW-os szinten. Ám most úgy tűnik, az áttörés küszöbén állunk, a Tisza-kormány grandiózus tervei és az uniós pénzek végre felrázhatják ezt a szunnyadó szektort.

Mi változik és miért most?

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter vezetésével megérkezett a szélenergia program, amely 2030-ra 3-4000 MW-ra, azaz a jelenlegi kapacitás tízszeresére (!) növelné a hazai szélenergia-termelést. Ez már önmagában is hatalmas lépés, de a most megjelent rendelettervezet részletei még látványosabb képet festenek. Az első, 700 MW-os pályázatot már 2026. augusztus 31-ig kiírják, majd 2030 végéig összesen 4000 MW-nyi csatlakozási lehetőséget kínálnak fel. Ez a Paks I. névleges teljesítményének kétszerese szélenergiából!

A korábbi napelem-korszak hibáiból tanulva a kormány nem akarja, hogy a piac spekulánsok prédájává váljon. Ezért a pályázatokon elnyert csatlakozási jogokat szigorú határidőkhöz kötik: 24 hónapon belül üzembe kell helyezni az erőműveket. Ezzel az úgynevezett "use it or lose it" elvvel szeretnék elkerülni, hogy komolytalan beruházók foglalják le a szűkös hálózati kapacitásokat. Ez egyébként ismerős lehet a naperőműves "aranylázból", ahol sokan csak azért szereztek jogokat, hogy aztán drágábban továbbadják őket.

Uniós milliárdok a hálózatfejlesztésre

A hatalmas kapacitásnövekedés természetesen nem lehetséges a hálózati infrastruktúra fejlesztése nélkül. Itt jön képbe az Európai Unió. A Helyreállítási Alapból mintegy 1,5 milliárd euró, azaz körülbelül 530 milliárd forint juthat energiafejlesztésre. Ebből a forrásból 50 milliárd forint okosmérőkre megy, a nagyságrendileg 480 milliárd forint pedig a nagyfeszültségű hálózat fejlesztését szolgálja. Ez utóbbi létfontosságú, hiszen a fejlesztésre szánt összeg az MVM, az E.ON és az Opus által működtetett elosztórendszerek (DSO), valamint a Mavir (átviteli rendszerirányító, TSO) számára is biztosít fejlesztési forrást. A pályázatokat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) bonyolítja majd le.

Az elmúlt években a minimálisan szükséges hálózati fejlesztések fele is elmaradt, így ez a befektetés kritikus ahhoz, hogy reális legyen az évi 1000 MW új csatlakozási lehetőség megteremtése és a megnövekedett megújuló kapacitás fogadása.

Komolyan gondolják

700 MW-os első tender: Az első, legalább 700 MW-os hálózati csatlakozási pályázatot 2026. augusztus 31-ig kiírják.
4000 MW 2030-ig: 2027. január 1. és 2030. december 31. között összesen legalább 4000 MW-nyi szélerőművi kapacitásra írnak ki tendereket.
24 hónapos határidő: A nyertes pályázóknak két éven belül üzembe kell helyezniük az erőműveiket, ezzel kizárva a spekulánsokat.
Megemelt turbinamagasság: A maximális engedélyezett turbinamagasságot 130 méterről 199 méterre emelték, ami javítja a hatásfokot.
Uniós pénzek: 1,5 milliárd euró uniós forrás érkezik a hálózatfejlesztésre.

A tervek ambiciózusak, az biztos. Bár egy szélerőmű-projekt a tervezéstől a megvalósításig könnyített térségben is jellemzően 3-4 évet vesz igénybe, a szoros határidők és a pénzügyi biztosítékok rendszere jelzi, hogy – a korábbiakkal ellentétben – most komolyan gondolja a kormányzat a szélenergia felpörgetését. A 2030-as célszám tarthatónak tűnik, de a menetrend borzasztóan feszes. A MEKH szerepe kulcsfontosságú lesz a transzparens és hatékony lebonyolításban. Ha minden a tervek szerint alakul, hamarosan nem csupán a nap, hanem a szél is jelentős szerepet játszhat otthonaink és irodáink energiaellátásában. Érdekes idők előtt állunk az energetika terén, figyelni fogjuk, hogyan alakul a magyar szélenergia jövője.

Szélenergia: Fordul a kocka, gigantikus fejlesztések jönnek!