Ki gondolta volna, hogy egy '80-as évekbeli Nintendo Entertainment System még 2026-ban is képes újat mutatni? Pedig a NES Radar projekt pontosan ezt teszi: egy hardveres-szoftveres megoldással valós időben jeleníti meg a repülőgépek mozgását a képernyőn, mintha egy klasszikus légiforgalmi irányító konzol előtt ülnénk. Ez nem csak egy egyszerű emuláció, hanem egy komplex, mégis letisztult rendszer, ami a régi technológia báját ötvözi a modern adatfeldolgozással.
Egy NES a radarképernyődön
A projekt lényege, hogy egy valódi NES konzolt alakít át élő légiforgalmi irányító központtá. Ehhez nincs szükség bonyolult internetkapcsolatra a konzolon, hiszen a NES Radar egy okos trükköt vet be. Egy külső számítógép végzi el a nehezét: ez gyűjti be az ADS-B adatokat (Automatic Dependent Surveillance–Broadcast, a repülőgépek által folyamatosan sugárzott pozíció- és azonosító adatok) az internetről, például az adsb.fi oldalról. Ezután a gép feldolgozza és kiszűri azokat az információkat, amelyek az általunk kiválasztott repülőtér 9 tengeri mérföldes (kb. 16,7 kilométeres) körzetébe esnek. Ezt a letisztított adatfolyamot küldi aztán el a NES konzolnak egy speciálisan kialakított soros kábelen keresztül.
A felhasználói élmény hihetetlenül egyszerű és intuitív: a NES első kontrollerportjába csatlakoztatott irányítóval beüthető bármely repülőtér négybetűs ICAO-kódja (például a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér esetében LHBP, vagy a Los Angeles-i KLAX), majd a Start gomb megnyomásával máris láthatjuk a valós időben mozgó repülőgépeket a képernyőn. A konzol legfeljebb nyolc repülőgépet tud egyszerre megjeleníteni, és ha túl sok gép mozog a körzetben, a rendszer prioritás alapján szűri azokat. A kijelzőn megjelenő kis ikonok a repülőgépeket, azok magasságát, sebességét és távolságát mutatják a repülőtértől.
Hardveres és szoftveres kihívások, elegáns megoldások
Ahhoz, hogy a NES Radar működjön, nem elég csak egy játékpatron. Mivel az eredeti NES nem volt felkészítve az internetes kommunikációra, egy kis hardveres átalakításra és egy szerverprogramra van szükség. A legfontosabb alkatrész egy 5 V-os USB-TTL soros kábel (például egy FTDI TTL-232R-5V-WE vagy DTECH DT-6555 típusú), amit a NES második kontrollerportjára kell csatlakoztatni. Egy 1 kΩ-os ellenállást is be kell iktatni a TXD (küldő) vonalba, hogy elkerüljük a túláramot esetleges hibás bekötés vagy a NES kikapcsolt állapota esetén. A VCC (+5V) ágat nem szabad bekötni, csak szigetelni kell. A soros kommunikáció 9600 baud sebességgel zajlik, ami bőven elegendő a szükséges adatmennyiség továbbítására. Ez a kétirányú kommunikáció kulcsfontosságú: a számítógép küldi a repülőgépadatokat, a NES pedig az ICAO-kódot és a szüneteltetési parancsokat küldi vissza.
A szoftveres oldalról nézve a projekt egy flash kártyára írható ROM-ot és egy, a számítógépen futó szerveralkalmazást igényel. A szerver elérhető macOS-re önálló binárisként, Windowsra és Linuxra pedig Python forráskódból futtatható. Ez a program felelős az adsb.fi-ről érkező adatok lekéréséért és a NES számára értelmezhető formátumra való átalakításáért. A rendszer a kapcsolat állapotát is jelzi: a 'LINK RECEIVING' (adatfolyam érkezik), 'LINK WAITING' (a szerver inaktív) és 'LINK ERROR' (hiba történt) üzenetek tájékoztatják a felhasználót.
Miért éppen NES?
Ez a projekt kiválóan példázza a hardver és szoftver egymásra hatását, és azt, hogy a retro technológia megfelelő kiegészítéssel milyen meglepő dolgokra lehet képes. A számítógép végzi az erőforrásigényes feladatokat, mint az internetes adatgyűjtés és feldolgozás, míg a NES a megjelenítésért felel, kihasználva egyszerű, de hatékony grafikus képességeit. Ez a felosztás biztosítja, hogy egyik eszköz sem kényszerül a határain túli teljesítményre. A végeredmény pedig egy egyszerre nosztalgikus és modern élmény, amely rávilágít arra, hogy a régi hardverekben is van még potenciál, ha kreatívan közelítünk hozzájuk.
A NES Radar főbb jellemzői:
- Élő légiforgalmi adatok: Valós idejű repüléskövetés az adsb.fi forrásból.
- Világméretű lefedettség: Bármely ICAO-kódú repülőtér adatai elérhetők.
- Retro kijelző: Az eredeti NES konzolon, 8-bites grafikával.
- 9 tengeri mérföldes hatótáv: Kb. 16.7 kilométeres körzetben mutatja a gépeket.
- Legfeljebb 8 repülőgép: A legközelebbi repülőgépek prioritásos megjelenítése.
- Hardveres módosítás: Speciális USB-TTL soros kábel és ellenállás szükséges.
- Kétirányú kommunikáció: A NES küldi az ICAO-kódot, a szerver az adatokat.
- Szerver szoftver: macOS, Windows és Linux rendszereken is futtatható.
- Egyszerű irányítás: Az NES kontrollerével írható be az ICAO-kód.
Ez a projekt nem csak a repülésrajongók vagy a retro játékosok számára érdekes, hanem mindazoknak, akik szeretik látni, ahogy a régi és új technológiák szokatlan, mégis működőképes módon találkoznak. Bár a beszerzési költségekről és a pontos hazai elérhetőségről nincs információnk, a GitHubon elérhető részletes útmutató alapján bárki belevághat, aki rendelkezik a szükséges eszközökkel és némi műszaki érzékkel. Így akár a saját nappalidból, egy '80-as évekbeli konzol előtt ülve követheted a világ légiforgalmát.